Csepeli kezdetek
2018.06.07
Élménybeszámoló az RDHSZ egyéni bajnokságról.
Amikor az ember új kihívást állít maga elé, mindig készülődik a dologra, tervezgeti. Igyekszik már az első alaklomból is a legjobbat kihozni! Így volt ez velem is, amikor beneveztem az első nagyobb versenyemre.
A vízterületet már nagyjából ismertem, de mégis heti szinten jártam le a csőhídi pályára, hol match bottal, hol rakóssal és igyekeztem taktikát felépíteni a lehetséges helyzetekre. Hiszen itt bármikor változhat a sodrás mértéke, a szél iránya, a halak által preferált csali és csalivezetés is és mindezek akár egyszerre!
Tehát fontos a gyakorlás, az edzési alkalmak, de mind közül a legfontosabb talán a verseny előtti nap! Ezen tapasztalatok alapján beszereztem hát az etető és tűző szúnyogot, a földeket, aromákat és a jónak ítélt etetőanyagot is, amit még péntek este bekevertem, hogy másnap reggel tényleg a horgászatra kelljen már csak összpontosítani.
A verseny reggelén szép idő fogadott minket a parton, így a rakós botot szereltem fel 13 méterben, de tartalékban ott sorakozott 2 matchbot is!
A pályán tapasztalataim szerint 3 szerelék szokott működni.
- Duci úszó 1,25 grammos méretben, lánc ólmozással 18-as horoggal egy 20 centis előkén. Ezzel a sodrás sebességével tudok úsztatni, meg-meg tartva a szereléket pár pillanatra, majd újra elengedve.
- Duci úszó 4 grammos méretben, szintén láncólmozással, 16-os horoggal egy 25 centis előkén, amiből kb. 10 centi fekszik a fenéken. Ezzel erősen lassítva tudok úsztatni, néha megállítva és ezzel fellibbentve a csalit.
- Lapos úszó 4 – 6 grammos teherbírással. Ezen a szereléken 40 centis előkét szoktam használni 15-ös horoggal és az előke teljesen a fenéken fekszik.
Az első fordulóban alapozás gyanánt 14 szúnyogos etetőgombócot toltam be csészével. A duda szó elhangzása után pedig megkezdtem a pecát a legkisebb úszóval és szó szerint minden betolásra halat tudtam fogni! Sajnos azonban a folyamatos ráetetés ellenére is volt a forduló végén egy üres 45 percem. Ekkor indult a variálás, hiszen a szektorban horgászók ilyenkor bármikor foghatnak egy-egy szép halat és boríthatják addigi eredményünket!
Nekem a menekülést a 4 grammos duci úszó jelentette, gilisztával csalizva! Sikerült ugyanis az utolsó percekben egy 40 deka körüli dévért és egy kisebb bodorkát is fognom! Ezzel lett a mérlegelésnél 3550 gramm halam és sikerült pár 10 grammal vernem a szomszédom.
A második forduló baljósan indult. Zivatar felhő tornyosult velünk szemben és a szél is viharos erejűre fokozódott. Sajnos a változást a halak is érezték és hiába minden módosítás és a különböző csalifelkínálási módok, nem volt előttem hal. Az időjárás tovább romlott és 1,5 óra horgászat után lefújták a versenyt, immáron szakadó esőben. A rengeteg cuccot csurom vizesen kellett a kocsiba pakolnom, miközben én és versenyző társaim is bőrig áztunk.
Mérlegelés: amikor az eső alább hagyott kicsit, elindult a bizottság végig a szektorokon. 670 gramm, édes kevés a szomszédokhoz képest. Kissé csüggedve pakolásztam hát tovább.
Az eredmény hirdetésnél ért igazán meglepetés azonban! U25 kategóriában kihirdették a harmadik helyet, majd másodiknak engem szólítottak a dobogóra! Mint kiderült az eredményekből 8 ponttal, 4220 gramm fogott hallal sikerült több mint 70 dekával felülmúlni a harmadik helyezettet!
