Etetőanyagom a megszokott apró szemcsés, édes - vaníliás volt, 1 kiló feláztatott tortuval bekeverve.
Tettem hozzá fél kiló főtt kendert, két marék színes süllyedő morzsát, bábot és 2 kiló terre de fond földet.
Ezen kívül lösszel felporoztam fél levél etetőszúnyogot, amit apránként adagoltam a kajához.
Csaliként volt nálam szúnyoglárva és pinki is.
Szerelékeim a következő képpen néztek ki:
Alapozó etetésnek 7 darab kétkezes gombócot toltam be csészével a 11.5 méteres rakós bottal.
Ezt követően a fél grammos cuccal kezdtem úsztatni a lassan áramló csatornán, de még egybehúzott ólmozással is vízközt elkapták a csalit a mohó snecik.
Így cseréltem a nagyobbik úszóra, amivel némi ólmozás igazítást követően már kitudtam kerülni őket.
Második úsztatásra már jelentkezett is az első tavaszi keszeg, egy dévér személyében, majd néhány társa követte.
Pár keszegkapást követően eltűnt az úszóm, megakasztottam a halat, majd a vékony csőgumim hosszan kinyúlt a topszettből. Egészen a túlpartig!
Rövid küzdelem után, már robogott is tovább a hal, miután eltépte a 0.07-es előkém.
Gyors előke csere, azonban most már 0.10-es előkét raktam fel n°18-as horoggal, hogyha van ott még társa, akkor nagyobb eséllyel vegyem fel vele a versenyt.
És volt!
Visszatéve a szerelést, két úsztatásból két pontyot akasztottam és segítettem a partra!
Azonban olyan vehemensen védekeztek, hogy a szerelésem át kellett tennem egy erősebb gumival szereltre, mert a kinyúlt vékony csőgumival
10 percembe került, hogy megszákoljam őket.
Szerelés után toltam két etető gombócot és már ment is vissza a felcsalizott horgom!
Nem telt bele 20 másodperc, bumm, ott a következő ponty a horgon!
A jelentősen erősebb gumival, ami ráadásul a topszett oldalán ki van vezetve, sokkal könnyebb és gyorsabb volt a pontyok fárasztása.
A csali egész nap szúnyoglárva volt. Lassú úsztatás közben néha beletartva libbentettem meg a csalit és így ingereltem a halakat kapásra.
Két és fél óra alatt összesen 8 frissen telepített pikkelyest fogtam, mellettük csupán pár leszeg fért oda a horgom közelébe.
Dél körül feltámadt a déli szél és a halak szinte azonnal el is tűntek a környékről!
Hiába etettem, lőttem kendert, nem jöttek vissza, így az év első pontyozását magam mögött tudva kezd pakolni és indultam haza.