Őszi kárászok

2018.10.30

Sokszor csak egy délutánunk, vagy néhány óránk van horgászni és ilyenkor a legkevésbé szeretnénk utazással tölteni az időt. Így jött nekem is az ötlet, hogy a közelemben található, számomra még ismeretlen Pontyfészek tóra látogatok ki. A partra érkezve megváltottam a napijegyet és gyűjtöttem némi információt, hogy merre érdemes ülni, mire lehet számítani. Végül a 10-es helyre ültem le, hallgatva a halőrre, itt szemben sekély, nyílt víz, jobbra pedig egy ígéretes nádas található.

A láda felállítása után 2 topkitet vettem elő és szereltem fel.

- Egy 15-ös erősségű csőgumival szerelt topszettre 0.16mm-es főzsinóron 0.4 grammos masszív pontyos úszó. A söréteket egybehúztam és csak egy 7-es méretű jelzőólom maradt az előkét rögzítő fülnél. Ezzel a szereléssel a nád mellett is bátran lehet pecázni, a szakállmentes 12-es horoggal szerelt 0.14-es előkével.

- A másik szerelék 12-es gumira szerelt 0.14 / 0.12 milliméteres zsinórokból került összeállításra. Itt osztott ólmozást használtam, hogy a lassan beülő 2-3 szem pinkit a kárászok akár már vízközt elkaphassák. A csali mérete miatt itt elegendő volt egy 14-es horog.

A sekély víz miatt a csészés topszetet vettem kézbe az alapozó és a ráetető gombócok bejuttatásához is. Az etetőanyag egy sötét színű, vaníliás kaja, amibe egy kevés őrölt - pörkölt maglisztet illetve vizezés után piros – sárga angol morzsát szórtam.

Az alapozáshoz nem gyúrtam kemény gombócokat, éppen csak, hogy egyben maradt az etető a csészében és így bejuttatva azonnal szétestek gombócok a vízben és egy nagy szőnyeget képeztek a mederfenéken. Ebből 7 csészényit toltam be. Erre az alapra került még két csésze vegyes csemegekukorica és élő csonti.
Ez ment a 13 méteres hosszra, a magam előtti nyílt vízre.

A nád mellett tisztán kukoricával etettem 4 kupak kukorica és semmi más. Ezt az etetést körülbelül 45 percen át nem is háborgattam.

Az első betolásnál a finomabb cuccot vettem fel és 3 szem pinkivel ment a helyére. Nem telt sok időbe, hogy az első kitolós, maszatolós kapás jelentkezzen.
Röviden kiszalad a gumi a botból, majd már toltam is hátra a botot és siklott is az első kárász a merítőmbe.

Ő is az átlag méretből való.

A kárászok után rápróbáltam a nád melletti etetésre és szinte azonnal elhúzta a kukorica csalit egy fél kiló körüli kárász.
Visszaengedése után csaliztam és toltam vissza a felszerelést.
Rövid csend után eltűnt az úszó, megakasztottam és erőteljes ellenállásba ütközve húztam el a halat az etetésről. Pár perces fárasztás következett és máris a szákban pihent ez a szép másfél kiló körüli tőponty.

Toltam a nád mellé két kisebb kupak kukoricát, majd egy gombóc etetőanyagot a nyílvízi etetésre, felvettem a kárászos szerelést és visszanéztem a 13 méteren lévő etetésre. Itt továbbra is minden betolásra halat tudtam fogni, hol kicsit kisebbet, hol kicsit nagyobbat.

Vissza a nád mellé! Csonti – kukorica csalival fogtam itt is pár kárászt majd végszóra egy szép félkiló körüli compót.

Hogy ne sötétedjen rám elkezdtem pakolni. Nagyon jó horgászat volt, még ha csak 4 - 5 óra hosszát is töltöttem a parton. Nagyon sok halat sikerült fognom és ami még inkább megfogott, a csendes környezet és az őszi színek.