Rakósbottal a Dömsödi árapasztó csatornán

2019.04.23

Megfogadtam, hogy felkészülés és legalább egy teszt alkalom nélkül nem megyek el versenyre. Ilyenkor nem csak a vízről szerez az ember saját tapasztalatokat, de kipróbálhat újdonságokat, más típusú szerelékeket is. Így húsvét hétfőn reggel a Dömsödi-árapasztó csatornára vettem az irányt - a Szúnyogi zsilip feletti szakaszhoz - hiszen szombaton egyesületi háziversenyt rendeznek itt!

Az időjárás előrejelzés alapján rakós és spicc bottal készültem, ugyanis csatornákon ezek a kedvenc módszereim. Mivel csak sejtettem, hogy hasonló halfaunára számíthatok, mint a Duna - Tisza csatornán, így 3 topszettet vettem elő reggel. Figyelembe véve az erősödő sodrást is a szerelékek a következőképpen néztek ki:

Egy 1.5 grammos úsztatós cuccot, amin 20 centis, 0.10-es előke van 16-os horoggal és érintőre, vagy fenék felett 5 centire van állítva az ereszték.
3 grammos úszó, 0.12-es előkével, 14-es horoggal, itt a teljes előke fekszik a fenéken. Ez egy erősen lassított vezetést tesz lehetővé nagyobb halakra.
Végül egy 2 grammos lapos úszó, ahol az előke és a jelző is fekszik a fenéken, gilisztához is alkalmas méretű horoggal.

Etetőanyagnak egy sárga színű durva szemcsés kaját kevertem, amit főtt kenderrel és angol morzsával dúsítottam. Az előző heti versenyről maradt egy levél etető szúnyog is, amit földdel poroztam fel és így adagoltam az etető gombócokhoz. Alapnak 5 darab kétkezes gombócot kupakoztam be. A többi anyagot megtartottam ráetetésnek, mert az erős sodrás gyorsan mossa az etető szemcséket és kell az utánpótlás.
Ráetető gombócokat nagyjából 10 percenként toltam be, szintén kupakkal. Csalinak volt a tálcámon csonti, pinki és giliszta is.

Etetés után a legkisebb úszóval kezdtem a pecát és a 3. úsztatásra ott is volt egy szép dévér a pinkivel csalizott horgon! Tanulság volt, hogy mikor a cuccot toltam volna vissza a part mellett az rendre elakadt a fenéken a nádtorzsákban, így a horgot kézben tartva kezdtem tolni a rakót és a lendület miatt a horog nem süllyedt le így a fenékre, amikor a vízbe került.
Ezzel a szerelékkel csak pillanatokra állítom meg a csalit, ami ilyenkor meglibben és már engedem is tovább úszni. Az etetés alatt megtartom pár másodpercig, aztán kezdem elölről. Sikerült számtalan szép karikát és dévért fognom így.

Amikor szelektálni próbáltam volna a halakat, felvettem a nagyobb úszóval szerelt toppot, csontival csaliztam és a helyére raktam. Azonban bárhogy is próbálkoztam, nem sikerült vele nagyobb halat fogni, viszont kizárólag bodorkák vették fel a csalit.

Pár hal után toltam két szúnyogos etető gombócot és kézbe vettem a lapost, amit egy szál gilisztával csaliztam fel.
Itt 5-10 perc várakozás után elhúzós kapással jelentkezett egy 20 deka körüli törpeharcsa. Horogszabadítás után újra csaliztam és ment vissza a cucc. Megint kis várakozás és egy újabb, ezúttal kisebb törpe.

Mivel én (sem) szeretem őket fogni, vissza váltottam a legkisebb úszóra és a dévérekre! Az ő lelkesedésük nem hagyott alább, szinte minden úsztatásra elhúzós kapással reagáltak.

A meleg időjárás kora délutánra borongós és szeles lett. Mivel előző héten Balatonújlakon pont elég jutott az erős oldalszélben rakózásból, gyors pakolásba kezdtem és 14 óra felé elindultam haza.

Összességében nagyon szórakoztató horgászat volt, sok - sok hallal.
A mélység, sodrás, halfauna és nagyjából a taktika is megvan, így már csak alaposan fel kell készülni a versenyre és jól kell sorsolni reggel.
Onnan jelentkezem!