Tavaszi spiccbotos bodorkák

2019.03.16

Szinte itt a tavasz, éves engedély is kiváltva. Így még ha csak pár órára is, de kilátogattam kedvenc csatorna szakaszomra. Azonban most csak egy 4 méteres spiccbotot vittem magammal a szokásos rakósbot helyett. Bár a szeles idő nem könnyítette meg a dolgom, de így is nagyon szép halakat sikerült fognom.

Az etetőanyag 1 kiló sötét színű bodorkás-dévéres volt, amit a parton kevertem be.
Ehhez adtam kevés főtt kendert, valamit kevés élő csonti és meggyúrtam az 5 alapozó gombócot, amik vízbeérést követően azonnal bontani kezdtek és szép felhőt hagytak maguk után.
Felszerelésem egy 2 grammos úszóból állt, 0.13-as zsinóron. Az előkém 0.10-es volt 18as horoggal, 20 centi hosszban.
Az eresztéket éppen érintőre állítottam be és megkerestem azt a sávot, amit szabadon lehet úsztatni és nem zavarnak a nádtorzsák a víz alatt.

Csalinak pinkit, csontit és gilisztát tettem ki a tálcámra.
Alapozást követően nem azonnal indultak meg a halak, kellett nekik 15-20 perc, hogy oda találjanak a bedobott kajára. Elsőnek snecik és apró karikák jöttek csak.
Dobtam két egykezes, szintén laza gombócot, 10 centivel eljöttem fenék fölé az eresztékkel és első dobásra egy gyönyörű bodorka húzta el az úszót.
Rövid, de izgalmas fárasztás volt, jól védekezett a hal és folyton a nád felé tört volna, amit azonban nem engedtem.
A ráetetést kicsit halasztottam még. Nagyjából 25 percenként dobtam 1-2 gombócot.

A csali és az ereszték folyamatos variálása adott sok szép bodorkát!
Azonban alig 3 óra alatt elfogyott az etetőanyagom. Az utolsó 3 gombóc bedobása utáni 20 percben még fogtam 4 halat, de aztán teljesen eltűntek az etetésről.
Így én is összepakoltam és elindultam haza.