A csepeli pálya közel áll a szívemhez, hiszen nyár elején itt sikerült a szövetségi versenyen korosztályos második helyet elérnem!
Sajnos a hosszú partszakaszra nem lehet beállni autóval, így egészen mostanáig nem tudtam a sok cuccot bevinni, csak több fordulóval.
Azonban egy kiskocsi beszerzése ezen is segített!
Ébresztőmet a napkeltéhez igazítottam.
Gyors pakolás a kocsiba, még a kapuból vissza szaladok a görgőért.
És már úton is voltam a Duna-Tisza csatornára.
Horgásztam ott már tavasszal, nyáron és ősszel is, úgyhogy ideje volt a téli időszakban is vallatni kicsit!
A partra érkezve az fogadott, hogy az alacsony dunai vízállás miatt szokott iránnyal ellentétesen folyik a víz (a nap folyamán többször váltott irányt).
Az is tisztán látszott a nádas tövén, hogy kb 40 centiméter víz hiányzik belőle.
Sokszor csak egy délutánunk, vagy néhány óránk van horgászni és ilyenkor a legkevésbé szeretnénk utazással tölteni az időt.
Így jött nekem is az ötlet, hogy a közelemben található, számomra még ismeretlen Pontyfészek tóra látogatok ki.
A partra érkezve megváltottam a napijegyet és gyűjtöttem némi információt, hogy merre érdemes ülni, mire lehet számítani. Végül a 10-es helyre ültem le, hallgatva a halőrre, itt szemben sekély, nyílt víz, jobbra pedig egy ígéretes nádas található.